Lehet-e hőszivattyút használni radiátoros fűtéshez?
Rövid válasz: igen. A hőszivattyú meglévő radiátoros rendszerrel is jól működik, ha a radiátorok mérete, az előremenő hőmérséklet és a kiválasztott hőszivattyú típusa illeszkedik egymáshoz. Az alábbi útmutatóban összeszedjük, mit érdemes tudni a magas hőmérsékletű hőszivattyúkról, a hatékonyságról és arról, mikor éri meg padlófűtésre váltani.
Miért gond a radiátor a hőszivattyúnak?
A klasszikus gázkazános rendszerek 70–80 °C előremenő vízzel üzemeltek, ezért a radiátorok kis felületűre, magas hőmérsékletre lettek méretezve. A hőszivattyú akkor a leghatékonyabb (COP 4–5 körül), ha 35–40 °C előremenő hőmérséklettel dolgozik – ezt egy padlófűtés vagy nagy felületű lapradiátor tudja kiszolgálni.
Régi, kicsi öntvény- vagy lapradiátorokkal kombinálva a hőszivattyúnak fel kell mennie 55–65 °C-ra, hogy elérje a kívánt szobahőmérsékletet. Ilyenkor a hatékonyság (COP) jellemzően 2,5–3,5 közé csökken – még mindig olcsóbb fűtés, mint a gáz, de nem hozza ki a hőszivattyú teljes potenciálját.
Magas hőmérsékletű hőszivattyúk
Az utóbbi évek nagy fejlesztése, hogy megjelentek a kifejezetten magas hőmérsékletű (R290 propán hűtőközeggel működő) hőszivattyúk. Ezek 65–75 °C előremenő vízhőmérsékletet is stabilan tartanak, akár -20 °C-os kültéri hőmérsékleten is. Ilyen készülékkel a meglévő radiátorok cseréje sok esetben elkerülhető.
- Panasonic Aquarea T-CAP / High Performance R290
- Midea M-Thermal Arctic 75 °C-os sorozat
- Ferroli Omnia M és hasonló R290 készülékek
Mit nézünk meg a felmérésen?
- Hőveszteség-számítás helyiségenként, a szigetelés, a nyílászárók és a tájolás alapján.
- Radiátor-leltár: típus, méret, csatlakozás – kiszámítjuk, mekkora teljesítményt adnak 45 °C és 55 °C előremenő hőmérsékleten.
- Csőhálózat ellenőrzése: a hőszivattyú nagyobb tömegáramot igényel, mint a gázkazán.
- HMV (használati melegvíz) igény – sokszor ugyanaz a hőszivattyú állítja elő.
- Vezérlés és időjárás-követő szabályozás: ezzel csökkenthető az előremenő hőmérséklet a tavaszi-őszi átmeneti időszakban.
Mikor érdemes mégis padlófűtésre váltani?
Új építésnél vagy nagyobb felújításnál, ahol amúgy is felbontják a padlót, szinte mindig megéri padlófűtést telepíteni a hőszivattyú mellé – a hosszú távú energiamegtakarítás 3–5 év alatt visszahozza a többletköltséget. Részleges felújításnál jó kompromisszum a vegyes rendszer: földszinten padlófűtés, emeleten radiátorok, közös hőszivattyúval.
Összegzés
A hőszivattyú radiátoros fűtéssel is működik – csak a méretezést és a készülékválasztást kell hozzáigazítani. Magas hőmérsékletű (R290) hőszivattyúval a meglévő rendszer jellemzően minimális átalakítással megtartható, jelentős gázmegtakarítás mellett.
Kérjen helyszíni felmérést Kiskunmajsa 100 km-es körzetében
Megnézzük a meglévő radiátorokat, kiszámoljuk a hőveszteséget, és pontos ajánlatot adunk a hőszivattyús átállásra.